Agócs és Fiai Pincészet

Mi és a gesztenye: csak szelíden…

Beleszerelmesedtünk.
Mi, párommal, gyermekeinkkel a Felső-Jászságban élve, a Mátraalján szőlőt művelve, csodálattal adózunk ennek a szűkebb hazánkban csak szórványban fellelhető szép kiállású, nemes fának.

Találkozás a szelídgesztenyével a gyermekkorunk felejthetetlen sült gesztenyéinek és a nagymamák gesztenyepüréinek kóstolásával kezdődött. A nagy rácsodálkozás nászutunk során történt, felfedezve Alpokalján Kőszeg, Velem, Cák térségében elterülő gyönyörű gesztenyéseket. Későbbiekben kerékpártúráink során a Mecsek, a Zselic, a Dél Somogyi dombvidék szelídgesztenyéseit, az ott élő embereket megismerve jegyeztük el magunkat egy életre a szelídgesztenyével.

Mi másban ászkolhatnánk borainkat, mint szelídgesztenye hordóban?
Pincénk, szelídgesztenye ültetvényünk együtt, egymás mellett született 2009–ben.

A szelídgesztenye és a bor:

Hazánk leghosszabb életű gyümölcsfája. Életkora elérheti az 500-1000 évet. Alpokalján ma is találhatók 5-6-700 éves egyedek.

A szelídgesztenye fájából készült boroshordókra is igaz a hosszú élettartam a benne rejlő magas csersav tartalom miatt. 100 kg friss fában több mint 13 kg a csersav jelenléte amivel megelőzi a tölgyfát ezen tulajdonságával.

A jól megmunkálható, korhadással szemben ellenálló fa kellően tömör , sűrű erezetű, valamint gazdag nyomelemekben, illat aroma komponensekben.

A szelídgesztenye fája az egyik legkiválóbb alapanyaga a fahordóknak. A borok hónapokig, évekig ászkolásának során egy egyenletes, fékezett oxidációs folyamat mellett a fából – a hordó égetettségének szintjétől függően - gazdag aromakomponensek beoldódása történik. Az így kapott bor lekerekedettebbé, ízvilágában kiteljesedettebbé válik.

Szelídgesztenye ültetvényünk:

Minden hordónk egy legalább 40 éves szelídgesztenye fa derekából készül. Így kötelességünk minden kivágott fa helyébe ültetni egy csemetét. Sőt, nem egyet, hanem legalább kettőt, hármat, mivel a 40 éves kort – mire megnő a fa dereka a hordókészítéshez szükséges átmérőre - a mai gesztenyésekre jellemzően sok betegségtől tizedelve, csupán minden második, harmadik éri meg, így 2009. márciusában 35 szelídgesztenye csemetét ültettünk.

Így született szelídgesztenyésünk, a pincénk és a szőlőnk tőszomszédságában.

A szelídgesztenye a gasztronómiában:

A szelídgesztenye pótolni tudja a burgonyát, a gabonaféléket. Dél-Európa egyes vidékeken igazi néptáplálék, sülve - főve, minden formájában fogyasszák. Még  lisztet is őrölnek belőle, ami alapanyaga egy különleges kenyér, a gesztenyés kenyérnek. A belső fogyasztható húsos rész eléréséhez a külső kemény burkolatát valamint a belső bőrt el kell távolítani. A külső héjakat szárítás, őrlés után tea főzet készítéséhez használják. Szilíciumtartalma miatt értékes. Kitűnő teát lehet készíteni belőle.

 Az októberi gesztenyeszüretek után a téli időszakban a főtt és sült gesztenye kedvelt étel. Kevesen tudják, hogy a Monarchia idején jobbára csak a mai Magyarország és Horvátország területén terjedt el az oly kedvelt gesztenyepüré, mint édességek alapanyaga.
Édességeken túlmenően, hazánkban kevésbé ismert módú, sokoldalú felhasználása ismeretes sós ételek alapanyagaként, sültek, töltött húsok kiegészítőjeként.

A népi gyógyászat évezredek óta használja, a mai orvostudomány kivonatait most kezdi felfedezni.
Antioxidáns, a szabad gyökök megkötésével sejtvédő hatású. Magas C, B, és E vitaminforrás, nyomelemekben gazdag.
Kiemelkedő magas tannin tartalma érösszehúzó hatása révén visszér problémák kezelésére teszi alkalmassá.

A különleges sűrű, sötétbarna színű méze különösen ízletes és egyidejűleg légúti és reumatikus betegségek kezelésében bevált.

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk.